újra itthon.

a dramaturgia szabályai úgy kívánják, hogy aminek eleje van annak vége is legyen, álljon hát itt az utolsó bejegyzés.
pénteken lementünk washingtonba Ágival. elmentünk a fehérházhoz, benéztünk a kapitóleumba, majd a szokásos fogadás a főtéren. busszal mentünk: négy óra oda, öt vissza. remek bemelegítés volt a repülőúthoz.
szombat reggel pakolás, egykor irány a reptér, 14 hoszú óra utazás, de végre újra itthon.

a blog zárul, de legalábbis hosszú időre szünetel. a magam és a szerkesztőség nevében ezúton szeretném megköszönni a kevés, ám annál megtisztelőbb figyelmet.